Kedves Olvasó

Ezt a blogot azért készítettem el, hogy megosszam a hasonló érdeklődésű emberekkel az akvarisztikával illetve a terrarisztikával kapcsolatos tapasztalataimat. A hobbi és e két témakör szeretetét előnybe részesítve szeretném minél teljesebbé és színesebbé tenni ezt a blogot azért, hogy a Kedves Olvasók is hasznát vehessék.

2010. november 1., hétfő

Terráriumi növények II - Hedera Helix

Ez a Magyarországon is gyakori növény szintén alkalmas a terráriumi tartásra. Méltán népszerű kúszónövény, hiszen minden különösebb gondozás nélkül is gyorsan nő és telíti be a rendelkezésére álló teret. Fákra felkapaszkodva, falon, kerítésen és gyeppótló formában is találkozhatunk vele. Természetesen a terráriumban csak arra kell ügyelni, hogy a legideálisabb helyre / helyekre felfuttassuk. Jól mutat a hát illetve oldalfalakon és a talajon is egyaránt. Kisebb méretű békák jobban el tudnak bújni a levelei között abban az esetben ha a talaj egy részét sikerül benöveszteni vele. Ez lassú folyamat, mint minden kúszónövény esetében, de ha kellően türelmesek vagyunk, akkor a látvány kárpótolni fog.

  • fényigény: félárnyékos / árnyékos ettől függetlenül az erős napfény is jó hatással van rá.
  • páratartalom: nem zavarja a magas páratartalom,  a szellős helyeket is kedveli.
  • hőmérséklet: 20°C körüli.
  • vízigény: az öntözést mindig szükség szerint végezzük, túlöntözni nem szabad, leveleit spriccelhetjük álló vízzel.
  • szaporítás: a legegyszerűbb módja a szaporításnak, ha kiválasztunk egy olyan hajtást, amin már megfigyelhetőek a kapaszkodó gyökerek. Mindezt tőből levágjuk, majd leültetjük új földbe. Biztosak lehetünk benne, hogy hamar gyökeret ereszt illetve megkapaszkodik a falon / tereptárgyon.
  • terráriumi elhelyezés: hát és oldalfalon, talajon egyaránt szép, természetes hatást kelt.

Érdemes egy erdei kirándulás (vagy egy kertészeti bevásárlás) során egy nagyobb darabot szerezni, mert minél látványosabb, szerteágazóbb a növény, annál erősebb, ami növeli annak az esélyét, hogy a terráriumba történő beültetés után hamar növekedésnek indul.

Források:Flehming& Strauss - Szobanövények

2010. október 27., szerda

2010. október 8., péntek

Terrárium berendezés (második) II. rész


Az előző részben ott hagytuk abba, hogy kellene az agyaggranulátumra még egy réteg, ami némileg természetesebb az agyaggolyócskáknál.A legegyszerűbb megoldás a moha. Természetes, a terráriumi állatok szeretik és aránylag igénytelen. Én személy szerint az árterekből szeretek mohát gyűjteni..Ott valahogy nagyobb a választék, legalábbis én még nem csalódtam. Kidőlt, elhalt fákon előszeretettel telepszenek meg, ezekről könnyen el is tudjuk távolítani őket. Természetesen vigyázni kell, hogy a tisztításnál jól eltávolítsuk a felesleges korhadékot. A végeredmény, amit kapunk, az egy mohával benőtt fakéreg. hátfalra, talajra egyaránt tökéletes. Én az alábbi fák behelyezésével folytatom a kis terrárium berendezését.:





Az ilyen fák beszerzésével időt spórolunk meg. Energiát nem biztos, mert fel kell őket kutatni és nem garantált, hogy a hozzájuk vezető út "kikövezett" lesz. Nekem például sikerült majdnem térdig elmerülnöm a sárban, mert rossz helyre léptem, de hát ez egy ilyen hobbi..Megérte a fáradozást:)
A behelyezett fák így néznek ki a gyakorlatban:

 

A növények beültetése óta eltelt pár hét. Szerencsére mindegyik helyre jött és kezdik hozni az új hajtásokat, lassan majd benövik a terráriumot. Jávai mohára figyelni kell, hogy mindig nedves legyen. Neki kell egy kis idő amíg átáll erre a környezetre és végleg rátapad a neki szánt felületre. Ha már kezd "beállni" a terrárium, akkor el lehet kezdeni a növények rendezgetését, hogy merre fussanak. Segíteni kell őket, hogy rákapaszkodjanak a hátfalra, ezzel is növelve a természetesség érzetét.
Ezzel is kész vagyunk!:)


2010. szeptember 25., szombat

Terrárium berendezés (második) I.rész

Adott egy aránylag kisméretű terrárium(39x30x48). Cél az az, hogy ebbe a kevés térbe építsünk fel egy harmonikus környezetet leendő állataink számára. Bonyolult technikai elemek nem lesznek benne, csak egy kis csobogó.
felhasznált anyagok a háttérhez:
  • purhab
  • fa (lehet vasfa illetve szavanna fa is)
  • szilikonragasztó (fekete)
  • kókuszrost (téglában lehet kapni)
  • növénytartó (műanyag pohár, cserép...ami a célnak megfelel..mindegy, mert úgyis beépítjük)
  • műanyag cső (akváriumi levegőztető cső, bármi ami vékony és hajlik)
  • csemperagasztó
  • oxidfesték (barna)


egyéb dekorációs elemek:
  • agyaggranulátum
  • kövek
  • mohával benőtt fakérgek (erdőkben készen kapható :) )

növények:
  • jávai moha
  • szobafutóka
A szilikon ragasztót a terrárium két oldalán elkenjük. Lehet spaklival is próbálkozni, sőt a nagyját érdemes azzal eldolgozni, de a kisebb igazításokra érdemesebb "rászánni" az egyik ujjunkat. Gyorsan elkenjünk és le is törölhetjük a kezünket.
Az egész művelet célja, hogy a (natúr)purhab ne látszódjon oldalt, helyette fekete oldala lesz a terráriumunknak. Ez a megoldás helyettesíti az öntapadós fóliát.

    A terráriumot a hátára fektetjük és elhelyezzük a fákat a hátsó üvegen. ha mindez megvan akkor purhabbal be is ragaszthatjuk őket a növénytartókkal, csövekkel együtt.gyorsan kell dolgozni, mert a purhab hamar köt. nem kell belőle sokat használni, mert úgyis megduzzad.Purhab száradás során jobb és gyorsabb tapadást érünk el ha közben spricceljük a duzzadó felületet. Inkább többször, mint kevesebbszer.
    Ez a műveletsor elég gyorsan lezajlik, kb. 5-10 perc alatt végezni kell, mert utána már nehéz korrigálni.Előnyösebb ha van egy segítőnk, aki pl. rakja a háttérbe épített tereptárgyakat, addig amíg mi a purhabot nyomjuk.
    Hagyjuk a purhabot teljesen megszáradni, lesz amilyen lesz, a száradás után úgyis úgy faragjuk ahogy nekünk tetszik.


    Érdemes a purhab felső rétegét lefaragni, vagy csiszoló papírral érdesebbé tenni, mivel ez később a takaró anyag felhordásánál majd az előnyünkre válik, ugyanis jobban fog rá tapadni.
    Amint készen vagyunk a faragással akkor nincs más dolgunk, mint a száraz(!!!) felületre felkenni a szilikonragasztót, majd arra jó sűrűn rászórni a kókuszrostot. nem szabad elsietni, sem elnagyolni, mert akkor később nem kell utána javítani. Ne sajnáljuk róla a a kókuszrostot, inkább többet rakjunk rá, mert ami felesleges és nem ragad rá az leesik magától. Amennyiben nem tapadt meg elsőre a felület bizonyos részein, akkor ismételjük meg az adott területen a műveletet.

    Ez a terrárium (nevezzük így) vegyes eljárással készül, ami annyit jelent, hogy a leendő vízesés környékén oxidfestékes csemperagasztót viszek fel a purhabra. előnye, hogy nem ázik el a kókuszrost és a jávai moha (amit jó lenne felfuttatni) jobban tapad a csemperagasztós háttérre.


    A következő teendőnk nem más mint várni.....sokat...
    A csemperagasztónak tejesen meg kell száradnia, addig nem tehetünk semmit. Ha úgy látjuk, hogy megszáradt, akkor igény szerint neki is állhatunk javítani azokat a részeket, amik esetleg nem sikerültek úgy ahogy azt előzőleg akartuk (nem tapadt meg a csemperagasztó vagy a kókuszrost stb.)
    Következő lépés, ami elég sok türelmet igényel az az lesz, hogy lekaparjuk éles pengével a felesleges fekete szilikont a terrárium oldaláról. Szép lassan haladjunk, ügyeljünk minden részletre mert annál szebb lesz az összkép a végén.



    Miután mindent befejeztünk, jöhet a berendezés.
    • növények beültetése a tartókba
    • vízpumpa elhelyezése
    • agyaggranulátum beszórása
    • mohák és egyéb tereptárgyak elhelyezése.

    Sajnos ezzel még nem sikerült a végére érni, hátra van még pár tennivaló. Ezek a következő részben kapnak majd helyet:)

      2010. szeptember 4., szombat

      Muslica tenyésztés (házilag) II.

      A muslica otthoni szaporításának több variációja is létezik. Vállalkozó kedvűek végigpróbálhatják mindegyiket, azonban szeretnék most egyet közülük kiemelni, ami szerintem nagyon hatásos és egyszerű megoldás arra, hogy otthon muslicát szaporítsunk. Ez a "banános" táptalaj.
      A banán alapú táptalajnak is több fajtája van (szerzői jogokat nem sértünk, az interneten megtalálható mind :) ), ettől függetelnül a mi táptalajunk a következőkből "épül" majd fel:
      • 1 banán
      • kukoricadara
      • műanyag pohár (pl átlátszó pudingos pohár)
      • szivacs vagy harisnya darab (bármilyen légáteresztő anyag a pohár lefedésére)
      • rafia, keménypapír, tojástartó darabok (bármi amire a lárvák ki tudnak mászni, illetve amin a muslicák felkészülhetnek a  szomorú sorsukra, hogy ebéd lesz belőlük.)

      A banánt összetörjük. Ezt megtehetjük egy kanál, villa vagy turmixgép segítségével is. Majd hozzáöntünk annyi kukoricadarát, hogy egy sűrű masszát kapjunk.


      Az eredmény egy elég hatékony táptalaj, aminek még az illata is elfogadható.
      Egy darab banán körülbelül 3-4 adag (pohár) táptalajhoz elegendő. Ha eltelik pár hét és úgy vesszük észre, hogy a táptalaj elkezd kiszáradni, akkor adjunk hozzá pár csepp vizet, csak arra vigyázzunk, hogy nehogy túl sokat, mert akkor a lárvák belefulladhatnak.
      Érdemes minél többet csinálni, hogy a muslica utánpótlás folyamatos legyen .