Terrárium berendezés II. rész

Az bejegyzés első részében eljutottam addig, hogy nagyjából elkészült a terrárium.
Az említett növények szépen fejlődnek és lassan elérik azt a pontot, hogy elkezdhetem visszavágni őket. Visszavágás után, reményeim szerint dúsabban fognak nőni, ettől függetlenül most sincs rájuk panasz ilyen téren:)

A növényeket, állott vízzel naponta kétszer spriccelem. Hetente egy-két nap viszont mellőzöm az öntözést és hagyom, hogy a növények az összes nedvességet felszívják a levelekről.
Az alap páratartalom spriccelés nélkül is adott, hiszen a terrárium alján lévő vízréteg ezt folyamatosan biztosítja.
Amennyiben fa dekorációt rakunk a terráriumba (meg minden más tereptárgyat), azt ha lehetőségünk van rá, akkor áztassuk egy pár napot, majd főzzük ki. Ezzel megszabadulunk a nem kívánt lakóktól és nem utolsó sorban a penészedés, gombásodás lehetősége is lecsökken.

Szerencsére én még nem tapasztaltam penészedést. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a terrárium szellőzése megfelelő. Amennyiben mégis megjelenne a penész, akkor a szellőztetés, mint a környezetbarát cselekedet lehet a megoldás.

növények (még egyszer):
jávai moha:
Mint tudjuk alapjában véve vízinövény, ettől függetelnül nagyon jól tud alkalmazkodni a párás környezethez. Én nagyon szeretem, mert az akváriumban, ha szépen van elrendezve, akkor nagyon jól kitölti a teret. Halak ikráztatásához is megfelelő kellék és gyorsan szaporodik megfelelő viszonyok között.
Terráriumi tartás tekintetében nekem felemásak lettek a sikereim. A jávai moha ugyanis csak ott nő, ahol a vízesés van kiépítve. hiába próbáltam máshova is telepíteni, hiába spricceltem vízzel, nekem még nem sikerült elérnem, hogy megmaradjon.
Ahol viszont megmarad, onnan gyakorlatilag "lerobbanthatatlan". Nagyon szépen felkapaszkodik a hátfalra összefüggő zöld réteget alkotva ezzel.

viaszvirág:
Kicsit félve helyeztem be a terráriumba. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy több helyen is azt olvastam, hogy nem bírja a párás környezetet.
Szerencsére ez nem valósult meg, és amióta terráriumban van gyakorlatilag megnégyszerete önmagát. Gyökereivel folyamatosan kapaszkodik fel a hátfalra.

szobafutóka:
Szerintem az egyik leghálásabb terráriumi növény. Kimondottan gyorsan növekszik, szép zöld hajtásokat hoz és nagyon könnyen kezelhető illetve irányítható, hogy merre fussa be a hátfalat vagy az adott tereptárgyat.
Hamar meggyökeresedik agyaggranulátumos vizes "talajban" és a hagyományos földben is.

A következő cél, amit el kell érni az az, hogy a borostyánok is növekedésnek induljanak.
Ezzel párhuzamosan jó lenne megvalósítani azt, hogy zöld moha borítson be egy-két tereptárgyat.
Remélem a következő bejegyzés elkészítéséig sikerülnek ezek is:)

Dermogenys pusillus - félcsőrös csuka

Szeretnék pár sort szenteli az egyik kedvenc halamnak.
Először a Horn -Zsilinszky: Akvarisztika könyvben olvastam róla és azóta elhatároztam, hogy tartani is fogok ilyen halakat. Leírásokból felemás véleményeket olvastam a tartási nehézségeivel kapcsolatban. Van olyan nézőpont, hogy a táplálása miatt a tartása elég körülményes. Más nézőpont szerint pedig olyan alkalmazkodó hal, hogy mindegy neki csak víz érje a testét. Természetesen az alábbi mondatot némileg lesarkítottam, mivel a díszhal tartás nem arról szól, hogy veszünk pár nekünk tetsző halat, amiknek a színe passzol a tapéta színéhez, egybe rakjuk őket és gyönyörködünk bennük.Arról szól, hogy próbáljuk meg, mi több meg kell teremteni (kötelező erővel), azokat a feltételeket, hogy halaink minél jobban érezzék magukat abban a környezetben ahova helyeztük őket.



Magyar név: félcsőrös csuka
Latin név: dermogenys pusillus
Hazája: Szunda-szigetek, Maláj-félsziget, Thaiföld
Vízhőmérséklet:18-23 C°
Speciális igény: Vizük minden 10 literéhez rakjunk egy evőkanálnyi konyhasót. Ez javítja a közérzetüket.



elhelyezése:
Minimum 100 literes medencében kell őket elhelyezni(szeretik a lapos medencét is). Természetesen minél nagyobb a medence annál jobb. Mivel a felszín közelében mozog és ezzel párhuzamosan igényli a búvóhelyeket is. Úgy kell kialakítani az az akváriumot, hogy legyen nekik tiszta, akadálymentes vízfelület, illetve úszónövényekkel befedett rész is. Szeretnek a vízfelszín "akadálymentesített" részén csapatosan úszkálni. A már hasasabb nőstények, pedig előszeretettel bújnak a szálas vagy az úszó növények közé.
A medencét fedjük le, mert megvan rá az esély, hogy valamilyen inger hatására kiugranak belőle.
Évek során nálam erre kétszer volt példa, hogy megtalálta az akvárium tetején lévő 1,5cm vastagságú rést. Szerencsére a történet mindkét esetben szerencsésen zárult, de jobb óvatosnak lenni.

etetés:
rovarevő halak, ezért biztosítani kell nekik a változatos ellátást ilyen téren (is).
Minél változatosabban etetjük halainkat annál egészségesebbek lesznek és a közérzetük is nagymértékben javul.

Én az alábbi eleségeket adom nekik:

• ecetmuslica
• házi légy (minél kisebb annál jobb)
• napos tücsök
• szúnyoglárva
• vízibolha

tubifex - tény, hogy aki olvasott már erről halfajról, az találkozott azzal a kijelentéssel is, hogy a tubifexet csak mint utolsó utáni lehetőséget adjuk a halainknak etetés terén.
Sok helyen olvastam illetve tapasztaltam is, hogy ettől függetelnül megeszik a tubifexet (ha vágott, azt még jobban).
Persze ha utána gondolunk, hogy a tubifex a talajban él, a félcsőrös csuka pedig jóval magasabban a felszín közelében, így érthető, hogy nem tartozik a megfelelő táplálékok közé.


szaporodás:
hím: A nősténynél kisebb termetű (5cm) és a hátúszóját kicsi piros folt díszíti. Gyakran harcolnak egymással, azonban ez a küzdelem jóval enyhébb, mint amit például a Sziámi Harcoshalaknál figyelhetünk meg.

nőstény: A hímnél nagyobb, testesebb(6cm). Amennyiben esélyes, hogy ivadékok lesznek, akkor az könnyen megfigyelhető, hiszen akkor a has alsó része jelentősen sötétebb lesz.
Azalatt az időszak alatt, amikor ivadékokat hoz a világra, érdemes a nőstényt külön akváriumban elhelyezni. Ezzel a nőstényt is megkíméljük a felesleges behatásoktól és nem utolsó sorban az ivadékokat is, amennyiben társas akváriumban tartjuk csukáinkat.

Én egy 30 literes akváriumba raktam ki a nőstényt. A berendezés egyszerű: némi úszónövény és egy kis jávai moha alulra. Gyakorlatilag azt kell figyelembe venni, hogy az ivadékhalak biztonságosan el tudjanak bújni.a kannibalizmus nem jellemző, én még nem tapasztaltam, de jobb óvatosnak lenni és a szülés után célszerűbb kiemelni a nőstényt a medencéből.
A szülés (legalábbis amelyiket meg tudtam figyelni) körülbelül 3/4 órán keresztül tartott, akkor éppen 9 kishalat hozott világra a nőstény általában 3-4 percenként egyet, de előfordult az is, hogy egymás után 3 darabot is kipréselt magából.
kishalak első dolga az volt, hogy fedezéket keressenek. Ezt a növények között vagy éppen az akvárium üvegfalára tapadva teszik meg.

Az első hetekben adott mikróeleség biztosítja a gyors növekedést, aminek hatására később át lehet térni a nagyobb méretű táplálékokra is.


Végül egy kis videó (a minőségért előre is elnézést, a későbbiekben lecserélem majd egy jobbra):

Terrárium berendezés I.rész

A következő leírást amolyan tanulmánynak szánom miként is készítsünk terráriumot növényeink, illetve állataink számára. Mivel gyakorlatilag nálam mindenki más jobban,(aki egy kicsit is ért a terrarisztikához ) rendez be egy terráriumot, így sok meglepetés nem érheti a Tisztelt Olvasót, ettől függetlenül azért lehet érdekes, mert az elkészítés során én is nagyon sok mindent tanultam, hibákra jöttem rá és nagyon sok praktikus megoldást sikerült megvalósítani. cél az, hogy a jövőben még kifinomultabb és élet hűbb környezetet lehessen előállítani egy „üvegdobozban”J.

Első lépésként meg kell csináltatnunk a terráriumot, amely pontosan illik oda, ahova azt előtte elképzeltük. Én egy 87cm hosszú, 35cm mély, 62cm magas terráriumot használok elől tolható üvegajtókkal, amiket a könnyebb berendezés miatt kiszedtem.

Felhasznált anyagok:

· Hungarocell lapok (igény szerint)

· Szilikon ragasztó

· Csemperagasztó (vagy perlit, cement…lényeg, hogy kössön)

· Oxidfesték

· Géz

· Műanyagcserepek (illetve olyan tárolóeszköz, amely alkalmas a növény elhelyezésére)

· Vízpumpa (nem árt, ha valami márkás, jobb teljesítményű darab)

· Párologtató

· Műanyag cső

· Faág (amennyiben a dekorációt takarni akarjuk valami természetes anyaggal)

Természetes, hogy mielőtt nekikezdünk, megtervezzük a koncepciót, és amikor úgy érezzük, nem lehet jobb, akkor nekilátunk. Biztosak lehetünk abban, hogy útközben rájövünk, igenis lehet jobb. Akkor azt vagy korrigáljuk, útközben vagy majd megvalósítjuk egy másik terráriumnál (hisz azokból sosem elég)

Az alábbi terrárium működési elve, hogy az alját 10 cm-es magasságban víz borítja. onnan a szivattyú felszívja a vizet és a terrárium jobb sarkán kialakított tartóedénybe pumpálja, amelyben egy párologtató helyezkedik el

Amennyiben a tárolóedény megtelik úgy a felesleges víz vízesés „formájában távozik”, miközben a párologtató üzemel. így működik a körforgás.

Tehát elkezdjük felragasztani a hungarocell lapokat a hátfalra, úgy, hogy már akkor ki is vágjuk a mélyedéseket, ahova a műanyag cserepek kerülnek.

Fogunk egy kis gézt, és felitatom csempe ragasztó és víz keverékével. Ahol repedések keletkeznek, vagy túl természetellenes az átmenet, akkor ezzel a megoldással lehet „enyhíteni” a látványon.

Elkezdjük beépíteni a technikát. Én úgy vagyok vele, hogy ami elromolhat, az el is romlik, tehát úgy akarom megoldani, hogy minden aránylag egyszerűen szétszedhető és pótolható legyen ha szükséges.

A párologtató elektromos csöve az egyik fa dekorációban van elrejtve (flex-el belemartam egy akkora mélyedést, hogy pont bele tudjon feküdni)

Most, hogy minden a helyére került, elkezdhetjük felhordani a sziklát idéző fedőanyagot,

Én az alábbit használtam (természetesen kismillió variációja van, hogy miből készítsük el):

· Csemperagasztó

· Víz

· Oxidfesték (jelen esetben barna… vigyázni kell nem szabad túlzásba esni a használatát illetően)

Az arányokra ügyeljük, ne legyen túl híg, se túl folyós.

Egy kicsit előre gondolkodtam, hogy arra jutottam, hogy a munkánk e gyümölcse akkor veszik el, ha sikerült egy olyan növényt választanunk a terráriumba, ami teljes lefedettséggel benövi az egész hátfalat és mindez, amit alkottunk nem fog látszódni. De ez ne tántorítson el minket az alkotástól, mert ha ránézünk tudni, fogjuk, hogy teljes munkát végeztük a természet „modellezés” során.

Pár nap száradás után…..(főleg ha nem süt a nap)

Jöhetnek a növények. Növények kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy igyekezzünk olyanokat választani, amik bírják az adott terráriumi klímát. esetünkben egy trópusi terráriumról van szó, tehát a nyirkos, nedves a környezet. Ezért biztosra megyek és a jól bevált növényeket használom.

(Tervezett) Növények:

Viaszvirág - Hoya

jávai moha - Vesicularia dubyana

Szobafutóka – Epipremnum aureum

Borostyán – Hedera helix

Közben, ha lehet, akkor kérjünk meg egy éppen arra járó családtagot, hogy ellenőrizze le közvetlen közelről, hogy minden rendben van e.

Amennyiben az ellenőrzés sikeres volt és az ellenőr is elaludt az alapos munka után, biztosak lehetünk benne, hogy kényelmes környezetet alkottunk.. és ennél már csak jobb lehet)

Ha minden rendben van, és a növény megszokja az új helyét, akkor rövid időn belül növekedésnek indul. amennyiben futónövényről van szó, elkezdhetjük befuttatni vele a hátfalat (na, ennyit a csemperagasztós vakolásról….:) )

Közben visszakerülnek a tolóajtók, így már teljesen zárható a terrárium.

Talajnak agyag granulátumot használok. 10-15 cm magasságban. A leírás elején említettem, hogy a vízszint 10 centiméter, tehát a talaj magasabban lesz.

Észrevételek (így utólag):

Utólag okos az ember és rájön bizonyos dolgokra, főleg olyanokra, amelyek azért bőven lerövidítik az egyes munkafázisokat.

Természetesen mindenkinek más az igénye, mindenkinek más tetszik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy melyik a legmegfelelőbb terráriumépítéshez használt anyag.

Érdemes háttérnek kipróbálni a kókuszrostos megoldást némi fa dekorációval keverve. Röviden annyi, hogy a terrárium hátfalára felragasztjuk a kellő mennyiségű fát, majd a maradék helyet bevonjuk kókuszrosttal (növény ugyanúgy benövi), számtalan érdekes írás foglalkozik ezzel a technikával. nagyon dekoratív és természetes. Remélem a jövőben lesz alkalmam ilyet csinálni

Amennyiben vízesés vagy esőztető van, fixen is beépíthetjük a csöveket a hátfalba.

Én a párologtató tartalmazó kis tartályt kiszedhetőre csináltam meg. Gondoltam tisztítás szempontjából előnyösebb. Utólag rájöttem, hogy nem szükséges. Elég csak annyi, hogy jobban hozzá lehessen férni, ha tisztításra kerül a sor.

A következő bejegyzés a növények aprólékosabb elhelyezéséről és a fa dekorációk, illetve a mohák elrendezéséről fog szólni, reményeim szerint:)